Kopogtattak az ajtón, már már félve nyitom ki. Vajon ki lehet az? A népszámláló már volt, a banktól nem mernek kijönni, max felhívnak. ÁÁ nem nyitom ki! Na jó egye fene kinézek. Kukucs, egy nagy fehérséget látok. Miajóistenez? Egy ló! Egy fehér ló! Megint kopog, nem adja fel, ráadásul tönkreteszi az ajtómat a patájával! Ki kell nyissam, nincs mese!
Jó napot, Riát keresem- mondta, mondom mondta nekem a ló! Atyaég, ez beszél! Mit akar tőlem egy beszélő fehér ló?? Jó napot-válaszoltam illedelmesen- én vagyok az, miben segíthetek? Bemehetek?- nézett rám kérdőn, kissé lehajtott fejjel. Azt hittem megszeppent, de rájöttem csak nem fér el az ajtófélfától. Fáradjon be kedves izé..ló! Mondanám, hogy üljön le, de nem igazán tudom hellyel kínálni. Talán menjünk be a nappaliba- léptem elé a ló elé, gondoltam bevezetem. Leültem az ágyra és csak néztem, csak néztem. Vártam, hogy belekezdjen a mondandójába. Fáradtnak tűnt. Mivel kínáljam? Nincs itthon zab, na meg mibe adjak neki inni? -törtem a fejem. Kedves Ria-kezdett bele a fehér ló-hosszú út van mögöttem, hónapok óta vágtatok. Se éjjelem se hajnalom, a nappalra már nem is emlékszem. Átszeltem a kerek erdőt, a patám alatt törtek az üveghegyek, kurta farkú malac túrásába estem keltem. Itt vagyok, mert itt kell lennem, de küldetésem nem teljes, bocsásson meg nekem! Állj állj állj! Semmit nem értek! - emeltem fel a hangom- Mivan??? Nekem ez sok, na meg sokk! Milyen küldetés? Üveghegy? Na jó fel kell ébredjek! Rúgjon meg!- szólítottam fel határozottan. Időközben rájöttem, hogy nem jó ötlet, ha egy ló megrúg, de addigra már késő volt. Lassan, óvatosan megpróbált megfordulni a panellakásom nappalijában. Helyezkedett, fészkelődött, majd egy nagyot nyerített! Nyihaaaaaaaaaaaa, nem tudok megfordulni, így nem tudom megrúgni, ne haragudjon!- van isten! Ne kérjen már mindenért bocsánatot, az agyamra megy! Nem gondoltam komolyan, azt a rúgást, nyugalom. Most akkor magyarázza el nekem, mi járatban van nálam!- kezdetem ideges lenni, majd körbenéztem a lakásban, hogy nincs e valahol kamera. Tuti valami átverés készül ellenem! Mintha most sírni kezdene.....miezmár?? Itt egy fehér ló a nappalimban, aki beszél és még nekiáll bőgni is! Drága Ria-elcsuklott a hangja- Ria Drága Ria, nagy az én bűnöm! Elhagytam a gazdám, és azt sem tudom hol! Annyira, de annyira vágtattam magához! Tudtam, hogy nagy szüksége van ránk....és elcsesztem..... Na jó, most már aztán elég legyen!- álltam fel és indultam a konyhába egy cigiért, nem bírom én ezt a feszültséget!- Kedves ló úr! Mit nyerít nekem itt össze vissza? Ki a gazdája és mire van nekem szükségem? Megint sír vazze, én megőrülök! Adjak neki egy szál cigit? Mit kell csinálni egy hisztis lóval? Ezt bezzeg nem tanítják az iskolában. Drága Ria, ki más lenne a gazdám, mint a........Ne sírjál már, mert kolbászt csinálok belőled!- vágtam a szavába, akarom mondani a nyivákolásába. A gazdám a szőke herceg, akire oly régóta vár! Nem látja drága Ria, én vagyok a fehér ló! Hahahahahahaha- tört ki belőlem a kacagás- Ez most valami vicc? Meghalok, ne nevettessen már! Fáj a hasam hahahaha, ez jó, a szőke herceg fehér lovon! Örülök, hogy befáradt, akkor én most kikísérném. A viszontlátásra!-méghogy szőke herceg, meg fehér ló! Jó poén! Kitessékeltem az ajtón és szépen becsuktam. Ilyen hülyeséget, fehér ló....üveghegy....kurta farkú malac túrás....kerek erdő....szőke herceg....MIVAN??????? Ez elhagyta az igazimat???? Ez elhagyta az igazimat! Gyere vissza, de azonnal! Rohantam az ajtóhoz, rántottam egyet a kilincsen majd kivetődtem a lift elé. Hol van? -kiabáltam. A szomszéd kinyitotta az ajtaját, nézett rám nagyon hülyén- Nem látott itt egy fehér lovat? Hogy mit?-kérdezett vissza. Fehér lovat, mi mást! Ló meg fehér! Mit nem ért!- már szinte üvöltöttem. Már ne haragudjon kedves szomszéd, de ide nem tud feljönni egy ló, nem is fér be a liftbe. Valami baj van? Tudok valamit segíteni? Húúúúúúú Apám! Igaza van, erre nem is gondoltam. Baromi kicsi ez a lift. Vakargattam egy darabig a fejem, majd becsuktam magam mögött az ajtót.
